Első levél haza
Kedves Otthoniak!
Megvagyunk, ne aggódjatok, kidőltünk. Nem tudom, hogy komolyan gondolták-e drága tanáraink, hogy egy erdei iskola első napján így kipurcantsanak minket a Katica tanyán. Volt trambulin, amin egyszerre ketten (!!! komolyan!!!) lehetett ugrálni, pontonhíd, amiről csak Nadin és Beni esett a vízbe (nem volt mély, se hideg, de kicsit vicces). Vizi bicaj csatát nyomtak a nyolcadikos lányok a hetedikesek ellen, akik csapatát Laci bá erősítette.
A hatodikos Beni nyomába szegődött egy kecske, majdnem őt is elhoztuk. Láttunk disznóbirkózást, kisbirkákat, nyuszikat, szabadon futkosó búbocit.
A csúszdapark állat volt, a szivárványcsúszda kezdőknek, a kék és a brutál piros katapult inkább haladóknak, ahol esküszöm nem értem, hogy mertek a kicsi elsősök is lecsúszni, na tudjátok, én tuti soha…
Jó volt még a labirintus is, mindenki kitalált, gokartoztunk is, közben persze kétszer eláztunk… az egyik eső alatt végig a másodikosokat próbáltuk szugerálni, hogy engedjenek már minket is be a fedett szivacslövőbe, de kivárták, míg eláll…
Mindent nem tudok felsorolni, de volt játék a palánkvárban is, óriás ugráló, amin 20-an is lehetett egyszerre dühöngeni.
A szállodához épp csak vacsira értünk, a szobák a szokásosak, semmi luxus, de egész jó, a sült csirke finom volt, a krumpli kevés, az uborka savanyú. Pótvacsi is fogyott rendesen, Olgi néni mondta, hogy 15 kg kenyér fogyott, jó sok zsírral, lekvárral meg miegyéb. Ettünk zöldséget is, ne aggódj anya, árad a hagymaszag J
Na, mára ennyi, tényleg menni kéne már aludni.
Puszi,
Mi
