Második levél
Második levél
Sziasztok!
Na, végre megsült az utolsó botkenyér is, leültünk már kicsit írni nektek.
Hát először is, leszögezném: Péter bácsi nem veri az elsősöket, mégis újabb két fogat vesztettek el! Ma Zéti és Domi lett egy-egy foggal könnyebb! Fénypostával küldött a Fogtündér egy-egy nyalókát, de kikötötte, hogy ez nem az otthoni jövés helyett van, nem, nem.
Akkor a mai napról. Mamának megígértük, hogy a kaját mindig leírjuk, szóval jó volt. A vacsi főleg, spagetti volt, szinte mindenki kért repetát, de az ebéd se volt rossz, a borsó leves nekem legalábbis ízlett. Azért a pótvacsi minden morzsája is elfogyott!! Ne lepődjetek meg, ha kicsit kigömbölyödve megyünk haza, mert közben azért a rágcsák is fogynak rendesen.
A programok jók voltak, láttuk, hogy tegnap valaki azt üzente, hogy nem, de pedig igen. Szerintünk ez egy tök jó erdei, az idő se rossz. Ahhoz például elég jó, hogy napi több hektoliter jégkása elfogyjon, meg fagyi, és persze a balatoni fürdés se maradt ki, legalábbis nekünk.
Volt persze matek és magyar óra is, már értem a Papa mit bír annyira Krúdyn, de nekem nem lett a kedvencem, ahogy Esze Dóra se, de legalább megtudtuk, hogy ő volt Vámos felesége.
Kedves zenetanáraink meg ahelyett, hogy dalt tanítottak volna, velünk írattak egyet, de ami a legdurvább, hogy jó is lett. Ez a szövege, az első versszak a miénk, mármint a hetedikeseké, a második meg az ötödiké, refrén meg közös:
1. Megállt a busz és mi kiszálltunk,
Magunkat hirtelen Csopakon találtuk,
Szép kék ég alatt boldogok voltunk,
A sok jó dolgot már nagyon-nagyon vártuk.
2. A Balaton parton nagyon jó a fagyi,
Mindig azt mondogatta a nagyi,
A Balaton parton együtt csobbanunk,
A fagyiba meg belenyalunk.
R: A napsütés minket kísér
Gyere és mosolyogj velünk a fénybe!
Az eső előtt lemerülünk,
A hullám hátán szárnyra kelünk.
(Ha valaki szeretné otthon is gyakorolni, a Verse Em C G D, a refrén: meg G D4 Em C7, a bridge: Em D C C-H7)
Az új Krisztián bácsi azt mondta, kár volt leírnunk, mert hallgatva sokkal jobb, de Margit néni megnyugtatott minket, hogy holnap majd felrakják a Facebookra, de csak azok hallgathatják meg, akik lájkolják a suli oldalát J.
A kalandpálya nem volt rossz, Artúr például kábé egy perc alatt futott át a vietnámi hídon, de a pókháló is klassz volt. A nyolcadikosok a slackline –on elképesztő ügyesek voltak, mi többiek inkább csak végigszenvedtük magunkat rajta J Kata néni szerint nektek fogalmatok sincs, hogy mi az (úgy érti, hogy nem biztos, hogy tudjátok), úgyhogy megoszt egy videót róla…
Attila bá amúgy napi kb. 700 képet készít rólunk, ebből 400 a harmadikosokról, de olyan lassú kis mobil netünk van, hogy ki kell várnotok, hogy haza érjünk, addig csak egy pár kép van ízelítőként a galériába.
Jaj, már leragad a szemem, nem írom tovább, így majd otthon tudhatjátok meg, h mire van az álomfogó, amit csináltunk.
Még annyi, hogy jönnek ám otthonról az üzenetek, csak hát nem mindenkinek J, pedig mennyire várják a kicsik.
Holnap folyt. köv., puszilunk mindenkit, írjatok!
Mi
